A legfontosabb ebben az évszakban egy házon a tető. Ha nincs rendes tető, tetőcserép, akkor rövid távon bukjuk a megtermelt hő nagy részét, hosszú távon pedig a tetőszerkezetet, statikai tartóelemeket, falakat. A tető tartós beázásával gyakorlatilag keresztet vethetünk a házunkra.
Amikor oda jutunk, hogy le kell bontani a tetőt, mert vagy annyi pénzünk van, hogy megengedhetjük magunknak, vagy annyira rossz állapotban van már, hogy nincs más választásunk, akkor érdemes az összes cserepet lecserélni, nem csak egy részét. A felújítás alkalmával belefuthatunk abba a remek problémába, hogy a korábbi cserépnek más volt a léctávolsága, mint ami az új cserépé. Ekkor dönthetünk úgy, hogy a lécezésen változtatunk, de ehhez sokkal több idő és energia kell, mint ha változtatható léctávolságú tetőcserepet vennénk. A legtöbb gyártónak van az általánosan használt alapcserepekből ilyen terméke. Ennek lényege, hogy a cserépen lehet beállítani a léctávolságot, így szinte bármilyen tetőre felrakható, a tetőszerkezet bontása / átalakítása nélkül.
Ott van a dillema is, hogy milyen cserepet válasszunk. Persze olcsót. Jót. Olcsón is lehet jót venni, de az a kérdés, hogy 15 évre veszünk cserepet vagy 100-ra. Mivel a cserép árának megtérülése nem két perc (és általában nem is 15 év), így érdemes olyat választani, amire a lehető legtöbb gyári garancia van. Tondach cserepeknél ez pl. 33 év, míg a Bramac jelenleg 30+30 év garanciát ad. (Más kérdés, hogy a +30 év fagyállósági garanciát ad, ami azért lássuk be eléggé fura egy betoncserépnél.) A cserép kiválasztásának fő szempontja az is, hogy amennyiben nem bontjuk le a tetőszerkezetet, nem cserélünk cseréplécet, úgy olyan cserepet kell választanunk, amilyen korábban volt a tetőn. Ha kerámia volt, akkor kerámiát, ha beton volt, akkor betont. A Bramac által gyártott betoncseréphez bramac-léc dukál, ami szélesebb, mint a „sima” cserépléc.
Kerámia tetőcserepek
előnyök:
teljesen környezetbarát, 100%-ig újrahasznosítható anyagból készül
minden környezeti hatásnak kiválóan ellenáll
kisebb súly
teljesen sima, porózus felület, jól lélegzik a tető (fontos a penészedés elkerülése miatt)
hátrányok:
mészkukac képződésre hajlamos (ez nem valami rovar, hanem a technológia során az agyagcserépben képződő mészcsomók, melyek hajlamosak felszívni és magukba zárni a vizet, így komoly fagykárokat okozhatnak)
kisebb terhelhetőség (ha nem akarunk 150 kilóval ugrálni rajta nap, mint nap, akkor eléggé elhanyagolható a betoncseréphez képest)
Beton tetőcserepek
előnyök:
általánosságban elmondható, hogy jobban ellenáll a fagykárnak, mivel anyagszerkezetéből adódóan kevesebb nedvességet képes magába szívni
nehezebb, mint az agyagcserép. (Mivel darabonként nehezebb, de nagyobb is, mint a hagyományos kerámiacserép, így kevesebb is kell belőle négyzetméterenként. Ezért a betoncserép négyzetméterre jutó súlya közel azonos a kerámiacserépével)
hátrányok:
súlya miatt más tetőszerkezetet (cseréplécezést) igényel, mint a kerámia cserép
kisebb formaválasztékkal rendelkezik, mint a kerámia tetőcserepeknek. Folyamatosan próbálnak felzárkózni formavilágban is az agyagcserepekhez, de a technológiából adódóan ez folyamatos kihívás a gyártóknak.
Most pedig nézzük szubjektíven. Ha most akarnék egy mediterrán típusú házat építeni (ahogy nyilván nem akarok, mert szerintem a legnagyobb hülyeség mediterrán házat építeni egy nem mediterrán területen!), akkor egyértelmű, hogy kerámiacserepet választanék. A tondach tetőcserepei között van rengeteg megfelelő. Betoncserép ott nem jönne szóba, mert egyértelműen a látványvilág az elsődleges választási szempont.
De járjunk körül néhány alapkérdést:
1. Beton vagy kerámia cserepet szeretnénk a tetőre?
Ha járatlanok vagyunk a témában, mindenképpen meg kell hallgassuk a tervező, kivitelező érveléseit, és nézzünk meg sok kész házat. Őszintén szólva nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a betoncserép jobb a kerámiacserépnél, vagy fordítva. Tehát ez a kezdő érvelés nem jó.
2. Milyen lesz a tetőnk?
Ez már nagymértékben képes behatárolni a cserép típusát.
Könnyebb tetőszerkezet esetében a kerámiát kell válasszuk.
A tető hajlásszöge meghatározza azt is, mely cserepeket NEM használhatjuk, így azok máris kiesnek.
A tetőszerkezet formája (sík, vagy hullámos részek) is meghatározza, mely cseréptípus (általában a nagyok) nem alkalmazhatók a formák kialakításánál, így ezzel is közelebb jutottunk a döntésben.
3. Milyen színű lesz a tetőnk?
Ez is meghatározó tényező, mert az alap pirostól eltekintve, a további színek, már csak bizonyos cserép típusoknál érhetők el, így máris leszűkül a kínálat. Például egy mediterrán típus esetében elég szűk a választható cserepek száma.
4. Mennyi pénzt szánunk a tetőfedő anyagra?
A legújabb technológiákat és védőrétegeket felsorakoztató cserép típusok természetesen drágábbak az alaptípusoknál. Így ha behatárolt pénzösszeg áll rendelkezésünkre, szintén kiesik néhány típus.
Amint látható a forma és a szín a jó kiindulópont és természetesen a rendelkezésünkre álló összeg. Mindenképpen tekintsük át a szóba jöhető gyártók prospektusait és keressünk olyan házakat amelyek a kívánt cseréppel vannak fedve. És természetesen bízhatunk a neves gyártók (Bramac, Tondach, Leier, Creaton, Mediterrán) sokéves tapasztalatában, hiszen ez garancia a minőségre.
Sok forgalmazó weboldala áll rendelkezésünkre természetesen, ahol az árakat ellenőrizhetjük és elkezdhetünk számolni. Reméljük sikerült megkönnyíteni az eligazodást a tetőcserepek világában, és most már egyszerűbb lesz a döntés meghozatala.