Tanácsok a homlokzati hőszigeteléshez - Családi Ház Építés, Kivitelezés, Felújítás, Generálkivitelezés

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Tanácsok a homlokzati hőszigeteléshez

Segédletek
Ha valaki úgy dönt, hogy a magas rezsi miatt belevág egy hőszigetelési projektbe és saját maga végzi a kivitelezést is, akkor nem árt, ha ezt alaposan végiggondolja. Az alábbiakban megpróbálunk rávilágítani egy pár dologra, ami felmerül egy ilyen házilagos kivitelezési munka során.

Nézzük most, hogy miből választhatunk és mivel számolhatunk egy kivitelezővel történő egyeztetés során.


Először is nem árt, ha készíttetünk egy hőtérképet a házunkról. Így rögtön kiderül, hogy melyek azok a részek, ahol a legtöbb energiát veszítjük el. Nem biztos, hogy a falak hőszigetelésével kell kezdenünk a felújítást.

Manapság már lehet kapni 'hőkamerát' 10-15 ezer forintért. Ennek ne dőljünk be. Ezek a szerkezetek csak sima hőmérők, amikkel ugyan egy adott, néhány cm-es pont hőmérsékletét viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani, azonban ez nem ad teljes képet a ház felületéről.

Tervezés és előkészületek

Egy valódi hőkamera ára milliós tétel, ne gondoljuk, hogy pár ezer forintos beruházással megúszhatjuk ezt, inkább bízzuk szakemberre, aki a megfelelő felszereléssel dolgozik.

Mivel akár régi, akár új az ingatlan előfordulhatnak váratlan meglepetések. Ezek a meglepetések általában nem kellemesek, így jobb, ha felkészülünk a nem várt helyeken megjelenő hőhidak (olyan helytelenül beépített elemei a háznak, melyek különösebb ellenállás nélkül közvetítik a hőt a ház és a kültér között), rosszul beépített vagy elöregedett nyílászárók, hőszigetelések, padlásfeljárók, stb.

Mielőtt belekezdenénk döntsük el, hogy pontosan mit várunk el a beruházástól!

Ha csak felújítunk és a házunkon különösebb szerkezeti módosításokat nem szeretnénk végezni, akkor ne is gondolkozzunk 'passzív ház' kategóriában, mert sok-sok kidobott pénz lesz a vége!

(A hőszigetelések minimális vastagságát épületenergetikai rendelet (7/2006 TNM) szabályozza. Összefoglaló táblázatát lásd lejjebb. )

Az sem mindegy milyen anyagot akarunk szigetelni. Más típusú és vastagságú hőszigetelés kell a vasbetonra, mészhomok téglára, ytong-ra, régi tipusú tömör vagy lyukacsos téglára, stb.

Azt hogy milyen vastagságú hőszigetelést használunk a szigetelendő anyagon kívül a szabvány és a pénztárcánk határozza meg.

Azt érdemes figyelembe venni, hogy a hőszigetelő lapok csak a költség egy részét képezik. A dübelek (ezek azok a csavarok, amik a homlokzathoz stabilan odafogják az EPS lapokat, hogy aztán se a szél, se az idő, sem pedig gravitáció ne tehessen bennük kárt) olyan hőhídmentes (általában műanyag) 'tiplik', amiket a homlokzatba fúrnak és ezzel is erősítik a szerkezetet. Az üvegszövet háló, a ragasztó és a vakolat ára akkor is ugyanannyi lesz, ha 5, 10 vagy 15cm-es szigetelést választunk.

Lehetőleg minimum 10cm szigetelésben gondolkozzunk. Ha ezt nem tudjuk megfizetni, inkább spóroljunk, várjunk, mert akciók mindig lesznek, de ha már egyszer felrakattuk a szigetelést, nem tudunk egyszerűen 'fejleszteni', mert vagy lebontjuk az egészet és újra rakjuk, vagy még egy réteget húzunk a már meglévő elé, de ez a néhány esetben nem kivitelezhető. Az egész procedúra pedig minimum 2x-es költségekkel jár, nem beszélve az elfecsérelt időről és energiáról.
A külső szigetelés költségéhez adódik még maga a kivitelezés. Nos, ha nem szeretnénk ezzel bajlódni vagy nincs szabadidőnk, esetleg nem érezzük magunkat eléggé ügyesnek, akkor ne vágjunk bele. Alapvetően a hőszigetelés hosszú távra szól, így nem szabad összecsapni. Egy átlagos két szintes ház hőszigetelését pl. már csak állványzatról lehet megoldani, így annak a bérleti díjával és szállítási költségével együtt nem is biztos, hogy megéri magunknak belevágni a munkába.







Kivitelezési 1 x 1

Anyagszámítás

Az anyagszámításkor több dolgot kell figyelembe venni. Először is a legnagyobb felület számításánál, a hőszigetelő (EPS) lapok mennyiségének meghatározásakor ne felejtsük el, hogy a nyílászáróknál és a lábazatnál nem lesz (vagy nem ilyen lesz) szigetelés. A vásárláskor m2-ben kapjuk meg a hőszigetelő lapok árát. Egy EPS lap mérete azonban általában 1000 x 500mm. A tetősíkoknál gondosan mérjünk és a táblaméretekkel számoljunk (speciális formák esetén lehet, hogy egy teli lemezt úgy kell majd megvágni, hogy az abból leeső rész máshol már nem lesz felhasználható).
A lábazati indítósín számítása nem jelenthet túl nagy problémát, de a sarok élvédőknél számoljuk bele a nyílászárók függőleges éleit is. A negatív sarkoknál nem szükséges élvédő használata.


Felület előkészítése

A felületet gondosan elő kell készíteni, hiszen ez adja a hőszigetelés alapját. A máló, leváló részeket le kell vakarni, el kell távolítani. Amennyiben szükséges a felületet tapadóhíd felhordásával erősítsük meg. Ügyeljünk rá, hogy pormentes és száraz legyen az előkészített felület.


Lábazati indítók szerelése

A lábazati indítósineket vágjuk méretre, majd rögzítsük fel. Betonba ~80, téglába ~50 cm távolságban dübelezzük be a síneket. Építési fába, OSB lemezbe ~40-50cm távolságban csavarozzuk fel facsavarral. Legalább 2-3cm mélyen üljön a felületben a csavar.


Lapok ragasztása

Lapok ragasztásához használhatunk vízzel előkészítendő zsákos ragasztót vagy speciális EPS ragasztó habot. A zsákos ragasztóanyagot az azon feltüntetett mennyiségű vízzel keverjük be a megfelelő állagúra, majd rövid pihentetési idő után felhasználhatjuk. Ragasztásnál a lapoknak nem kell teljes felületét bekenni.
Az EPS lapokra éleiktől 5-6 cm-re körben kenjünk ragasztót, illetve 3 ragasztófoltot is tegyünk egyenlően elosztva a középvonalon haladva. A ragasztóból ne kenjünk az élekre!


A hab megkönnyítheti a munkát, egyszerűbben felhordható és könnyen szállítható. Ára miatt azonban inkább akkor javasolt a használata, ha azt a felület megköveteli (építési fa, OSB), vagy olyan esetben, amikor kisebb felületet szeretnénk csak burkolni.

Számoljunk azzal is, hogy a ragasztóhabot ha elkezdjük kifújni, azzal megállni nem lehet, fel kell használni a lehető leggyorsabban. A pisztolyos habnál néhány óra is eltelhet két használat között, azonban a használatához szükséges speciális kinyomópisztolynak és a tisztítóspray-nek is komoly költsége van.


Dübelezés

A dübelezés többféleképpen történhet. Vannak a hagyományos dübelek, melyeket akkor kell feltenni, amikor az EPS lapok már a helyükre kerültek. Az újabb tipusú dűbelek a ragasztódűbelek, melyeket a felület előkészítése után kell közvetlenül a falazatra erősíteni (befúrjuk a falba és rögzítjük), majd ezekre ragasztjuk fel az EPS lapokat a már ismertetett módon.
Ezeket a dübeleket alkalmazhatjuk akkor is, amikor már meglévő szigetelésre "húzunk rá" újabb réteget, mivel ezeknek a dübeleknek csak a régi EPS felületén és a vakolatrétegen kell keresztül haladni, nem a dupla hőszigetelő lemez felületen.

A hagyományos dübeleket a ragasztó száradása után oly módon kell rögzíteni, hogy a szigetelőanyagot és a mögötte lévő falazatot megfelelő mélységben átfúrjuk, majd a dübelt betoljuk a furatba és vagy csavarral vagy beütőszeggel rögzítjük.


Élvédők beágyazása

A felragasztott lemezekre a sarkoknál élvédővel tartósabb és esztétikusabb kialakítású felületet hozhatunk létre, mint ha csak az üvegszövet hálót hajtjuk át a sarkon. A hálós élvédőt szabjuk le méretre, majd néhány ragasztófolttal illesszük a helyére. Amennyiben indítóprofillal átfedésbe kerül, vágjuk le a hálót a sínről és a műanyag sarokprofilt csúsztassuk az indítóprofil és a szigetelés közé. Az élvédő hálós részén simítsuk el a ragasztóanyagot, ezzel képezve egyenletes felületet rajta.


Háló beágyazása

Az üvegszövet hálót a teljes felületén be kell ágyazni ragasztóba. Először fogazott glettvassal, egyenletesen kenjük fel a ragasztót (~2mm vastagságban), majd a leszabott üvegszövethálót fentről lefeléillesszük a helyére és simítsuk a ragasztóba. Ügyeljünk rá, hogy a háló ne rogyjon vagy gyűrődjön meg. A hálót 25-30cm-re lógassuk túl a lábazati indítóprofilon, majd ezt a maradékot hajtsuk vissza a felületre és dolgozzuk be. A hálócsíkokat úgy tegyük egymás mellé, hogy ~10-15cm átfedésben legyenek.


Alapozás vakolás előtt

A vakolás megkezdése előtt győződjünk meg arról, hogy a ragasztófelület megfelelően száraz és pormentes legyen. Mielőtt vakolnánk, alapozóval kezeljük a kellően kiszáradt ragasztófelületet. Az alapozót az azon feltüntetett adatok alapján higítsuk fel vagy higítás nélkül használjuk. Szórással vagy hengereléssel, esetleg ecsetes kenéssel vigyük fel egyenletesen a felületre. A száradás után kezdhetjük a vakolást.


Vakolás

A vakolat nem csak esztétikai élményt nyújt a falon, hanem védi is azt az időjárás viszontagságaitól (szél, nap, hó, eső). A vakolat felhordását mindig rozsdamentes szerszámokkal tegyük, mivel a vakolat megtámadja a fémet és nem csak tönkreteszi azt, de a rozsda vakolattal keveredve csúnya foltokat eredményezhet a kész falon. A vakolat dörzsölt vagy kapart hatású lehet. A két tipus között megjelenésében és felhordásában is van különbség.

A vakolat felhordását csak olyan időjárási feltételek esetén végezzük, amelyet a vakolat gyártója előírt. Általánosságban elmondható, hogy nem szabad vakolni:

- +5 C alatti hőmérsékleten
- folyamatos tűző napsütésnek kitett helyen
- esőben
- ködben
- erős szélben

A fenti időjárási viszonyok lehetőleg a vakolást követő néhány napban sem álhatnak fenn.


Ha pontos és mindenre kiterjedő ajánlatot szeretne kapni, akkor kérjük töltse ki az alábbi kérdőívet vagy jelentkezzen nálunk személyesen, esetleg telefonon és egy személyre szabott ajánlatot készítünk Önnek!

 
Copyright 2015. All rights reserved.
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz